Asztrológia mint önismereti eszköz: személyiség, karma és sors

Az asztrológia sok ezer éves hagyományokból építkező rendszer, amely a csillagok és bolygók állásait használja emberi életünk jellemzőinek és életútjának tükrözésére. Legfőbb célja "önmagunk és a sorsunk megismerése" – vagyis egyfajta kozmikus önismeret. A mai asztrológusok azt hangsúlyozzák, hogy a horoszkópok által kínált információkkal tudatosabban élhetünk, kiválaszthatjuk a legkedvezőbb utat életterületeinken, élethelyzeteinkben. Bár a tudományos oldalról az asztrológia "sohasem tartozott a természettudományok közé" és inkább a természetfilozófiák közé sorolható, sokak számára mégis értékes, szimbolikus önismereti keretet ad. Az asztrológia – az ősi "Amint fent, úgy lent" elv mentén – analógiákon keresztül értelmezi a lélek és az univerzum folyamatait, segítve a jellemünk és életfeladataink feltárását. Ezt az esszét három jelentős asztrológiai rendszer szemszögéből tárgyalom: a nyugati (tropikus) asztrológiát, az indiai (védikus, sziderikus) asztrológiát és a kínai asztrológiát. Megvizsgálom, hogyan közelítik meg ezek az egyéni személyiség (jellem), a karmikus feladatok és a sors alakulását, valamint miként egészíthetik ki egymást a rendszerek.

A nyugati asztrológia: személyiség és pszichológia

A nyugati asztrológia alapja a születési horoszkóp, ami a pontos születési időponthoz és helyhez rendelt égboltképet jelenti. A 12 egyenlő részre osztott csillagjegy (Kos, Bika, Ikrek, stb.) a Nap évi útját követi, és a legismertebb része a horoszkópfelállításnak. A nyugati tradíció Ptolemaioszig nyúlik vissza (a Tetrabiblosz mű révén), de származtatja korábbi babilóniai, görög és arab forrásokat is. A horoszkóp fő elemei a Nap- és Hold-jegyek, az Aszcendens, a bolygók helyzete és a házak (az élet területei), továbbá a köztük kialakuló fényszögek.

• Aszcendens (Felszálló jegy): A keleti horizonton épp felkelő csillagjegy, amely "fontos betekintést enged a személyiségbe és a másokhoz való viszonyulásba". Gyakran az első benyomást és egyéniségünk külső vonásait írja le.

• Planéták: Minden bolygó más-más pszichológiai funkciót szimbolizál. Például a Nap az éntudatot és akaraterőt, a Hold az érzelmi világunkat, a Merkúr a kommunikációt, a Vénusz a harmóniakeresést, a Mars a cselekvést képviseli. A bolygók elhelyezkedése és egymáshoz fűződő fényszögei az életterület-fejlődésünket és személyiségünk komplex mintázatát rajzolják ki.

• Házak: A horoszkópot 12 házra bontjuk, ezek a személyes életterületeket jelölik (pl. 1. ház – identitás, 7. ház – párkapcsolat, 10. ház – karrier). Egy bolygó adott házban elhelyezkedve azt az életterületet ruházza fel a saját minőségével.

A nyugati rendszer hangsúlya elsősorban pszichológiai és individuum-orientált. A 19–20. században Freud, Jung, Adler pszichológiai elméletei hatottak rá: a Napjegy és összetevők vizsgálatából személyiségünk archetípusait, motivációit rajzoljuk ki. Mára a nyugati asztrológia főként a jellem és önismeret feltérképezésére használatos. A horoszkóp "mik a módszerei és mit vizsgál" fejezete szerint a nyugati asztrológus a Nap jegyét tekinti a személyiség egyik alapkövének, de legalább akkora figyelmet fordít a többi bolygó és ház jelentésére is. Emellett a tranzitok és bolygófordulatok (aspektusok) alapján életszakaszokra, ciklusokra is ad előrejelzéseket. Mivel a nyugati asztrológia tropikus zodiákusra épül, a jegyek az évszakokhoz igazodnak.

A nyugati asztrológia népszerű oldalát a "napjegyes" horoszkópok képviselik (az újságos horoszkóp-rovattól kezdve), ezek azonban csak a Nap helyzetén alapulnak és általában sablonok. Valódi horoszkóp-elemzésnél a teljes képletet (bolygók, házak, Aszcendens, fényszögek) vesszük figyelembe. Fontos tudni, hogy a tudomány jelenleg nem ismeri el az asztrológia empirikus érvényességét: a kritikus tudományos vélemény szerint nem létezik ismert fizikai mechanizmus, amely a csillagok és bolygók helyzetét összekapcsolná személyes sorsunkkal. (Ennek ellenére a nyugati asztrológiát mint természetfilozófiát sokan úgy kezelik, hogy az analógia révén mély pszichológiai összefüggéseket vet fel.) A lényeg az, hogy mint önismereti eszköz tud működni: "az asztrológia egy működő rendszer, amelynek elsődleges feladata önmagunk megismerése".

A védikus asztrológia: karma és lélek útja

Az indiai védikus asztrológia (Dzsjótis, azaz "fény tudománya") mélyen beágyazódott a hindu vallásban és filozófiában. A védikus rendszer is a csillagjegyekkel dolgozik, de sziderikus állatövet alkalmaz: itt a jegyek a valódi csillagképekhez igazodnak, ezért kb. 24° eltérés van a nyugati tropikus állatövhöz képest. Tehát aki nyugati képletben Kos, az védikusban gyakran még Halakban született.

A védikus asztrológia központi szereplője a Hold: a Hold jegye és fényszögei jelzik a személyiség lelkivilágát és sorsát. A Holdot tekintik a "lélek szimbólumának", így a jelen élet feladataival szoros kapcsolatban áll. Fontosak a Ráhu és Kétu nevű, holdcsomó-szerű pontok, amelyek – hasonlóan a nyugati asztrológiához – előző életbeli és jövőbeli feladatainkat jelképezik. A Kétu (leszálló csomópont) mutatja meg, milyen előző életekbeli mintákat hoztunk magunkkal (amelyeket már túlnőttünk), míg a Ráhu (felszálló csomópont) azoknak a készségeknek a fejlesztésére utal, amelyeket ebben az életünkben elsajátítanunk kell. Érdemes megemlíteni, hogy a védikus asztrológusok gyakran használnak Dashákat – azaz bolygókorszakokat: az életünket a 120 éves életciklus kilenc nagy periódusra bontja, mindenki ugyanolyan hosszúságú korszakokkal, és ezek minőségét egy-egy bolygó uralja. A Dashák segítségével pontosan belőhető, mely életszakaszban mely bolygó energiája erős.

A védikus rendszer jellegzetes elemei:

• 27 Naksatrák (lunar manzárd): A hold útját 27 részre osztják, mindegyikhez szimbólum és többlet-jelentés tartozik, finomítva ezzel a személyes adatokat.

• Graha (bolygók): A planéták a személy karmikus befolyásait jelölik, de a védikus hagyomány nem nevez egyiket "jó" vagy "rossz" bolygónak – mindegyiknek helyes értelmezése van.

• Karma és újjászületés: A védikus asztrológia kimondottan a karma törvényeire épít: úgy tartják, hogy lelki fejlődésünket előző életekben végbevitt tetteink alakítják, és asztrológiai módon megjósolható, mit tanulunk és hogyan változunk. Általánosan elmondható, hogy a karma oldásához sosem az egyszerűbb utat kell választani. Az említetteken felül a gyógyító mantrák, drágakövek és más rituálék (puja) révén csökkenthetők a negatív bolygóhatások (tehát van "karmajavító" módszer is). A gyógyító/karmaoldó ásványokkal kapcsolatban ezen a honlapon is kaphatsz információt, segítséget. 

• Spiritualitás: A védikus rendszer nagyon tudatosan kapcsolja össze az asztrológiát a lelki célokkal, életfeladat-kereséssel. A védikus asztrológia erősen "szellemi, karmikus értékekre épül és életek céljának megismerésére szolgál". A védikus asztrológiai művek (pl. Brihat Parashara Horasztra) az ember egész életútjára vonatkozó időzítést, sorsfeladatokat tartalmazzák.

Összefoglalva, a védikus asztrológia az idő és karma szemszögéből közelíti meg a kérdést. A születési képlet (kundli) ugyanúgy 12 házat használ, de itt a Dashákhoz, holdnódrendszerhez és az ún. Lagnához (aszcendenshez) hasonló Ráhu-Kétu tengelyhez fűzi az élet nagy ívét. A rendszer leírása szerint a védikus megközelítés "teljesen részletes és előrejelző": nemcsak személyiségjegyekről beszél, hanem arról is, hogy élettervünkben mikor milyen lehetőségek és akadályok várnak ránk. Éppen ezért a védikus asztrológia nagyon jól kezel olyan kérdéseket, amelyek a sorsfeladatokra és a hosszú távú életciklusokra vonatkoznak, például hogy milyen tanulási feladatok várnak ránk és hogyan kovácsolhatunk spirituális fejlődést a kihívásokból.

A kínai asztrológia: elemek, állatok és a sors fonala

A kínai asztrológia a helyi filozófiából ered (Taoizmus, Jin-Jang, öt elem tana), és eltér a nyugati/védikus szokványos jegyrendszerektől. Itt a fő "zodiákusjegyek" nem csillagképek, hanem állatövi jegyek (Földi ágak): a 12 állati jegy (Patkány, Bivaly, Tigris … Disznó) ciklusa adja a fő évkaraktereket. Emellett minden évhez és személyhez öt alapvető elem (fa, tűz, föld, fém, víz) és az iker Jin–Jang minőség tartozik, így valójában 60 különböző kombináció ("60-as ciklus") alakul ki. A kínai asztrológia kulcselemei:

• Jin–Jang elmélet: A személyiséget két alaptípusba sorolja: a Jin (yin) emberek gyakran befelé fordultabbak, elméletibbek; a Jang (yang) típusok kezdeményezők, gyakorlatiasabbak. Ez a két minőség minden elemhez (fa, tűz, stb.) is hozzátartozik.

• Ötfázis tana (öt elem): A kínai rendszerben a 5 elem (Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz) állandó körforgásban váltja egymást, és befolyásolja az évszakokat is. Minden állatjegy is kötődik egy elemhez, mely két évig tart egy ciklusban, így pl. van "Tűz Sárkány", "Föld Patkány" stb. Összességében 5 elem × 12 jegy = 60 lehetőség adja az egyénre szóló évtáblázatot.

• Mennyei Törzsek és Földi Ágak: A négyoszlopos horoszkóp (BaZi) kialakításához minden egyes év, hónap, nap és óra két kódot kap: egy Mennyei Törzs-ből (10 féle, ezek a Jin/Jang + 5 elem kombinációi) és egy Földi Ágból (12 állat). A Nap oszlop Mennyei Törzse, az ún. önelem, a legfőbb személyiség-alap. A Mennyei Törzsek azokat a tulajdonságainkat mutatják, amelyek "kívülről láthatók és sorsszerűek, nem elkerülhetők". Ezzel szemben a Földi Ágak (állatok) olyan jellemzőket jelölnek, amelyek inkább jelen életünkben választott lehetőségeink, és kevésbé kardinális módon hatnak a sorsra. Így a kínai hagyományban van egyfajta kettősség: van, ami "elrendelt" (mennyei törzs – Ming, sors), és van, ami "szabadabban választható" (földi ág – Fu, szerencse).

• BaZi (Nyolc karakter): A horoszkóp négy oszlopa (év, hónap, nap, óra) összesen 8 írásjegyet alkot. Ezek a "Nyolc Írásjegy" a teljes életpályát modellezik. Különösen a Nap oszlop jelöli a személyiség mély rétegeit: a BaZi-szakértők szerint ez mondja el, kik vagyunk igazán és milyen a valódi utunk.

• Életszakaszok – Szerencseoszlopok: A BaZi mellett fontosak a szerencseoszlopok, amelyek tízéves periódusokra bontják az életet. Minden szerencsepillanatot egy-egy Mennyei Törzs és Földi Ág kombinációja ural; ezek időszakai alatt új tanítások, témák kerülnek előtérbe. Például a szerencseoszlopok egyike lehet a "Jang Föld / Nyúl" kombinatív energiája, ami hozhat pénzügyi lehetőségeket és hivatásbeli ügyek fókuszát. Így a szerencseoszlopok előre vetítik, mely életszakaszokban mire kell kiemelt figyelmet fordítanunk.

Összefoglalva, a kínai asztrológia alapelve az ökológiai és ciklikus szemlélet: nemcsak az egyén mély jellemét deríti fel (BaZi), hanem a társadalmi-környezeti mintákat, a hosszabb időszakaszokat is figyelembe veszi. Például a jin-jang felfogás szerint minden helyzetben "van bennünk ellenpólus", így a kínai asztrológus gyakran szót emel a harmónia és kiegyensúlyozottság fontossága mellett. A rendszer elemei – állatok, elemek, szerencseoszlopok – együtt alakítják a személyes életsorsot.

A rendszerek összevetése: hasonlóságok és különbségek

Bár mindhárom rendszer az ember születési adataiból indul ki, gyökeresen eltérnek néhány kulcskérdésben. Az alábbiakban összevetjük a nyugati, védikus és kínai asztrológia főbb jellemzőit:

• Zodiákus és időskála: A nyugati asztrológia tropikus zodiákust használ (a téli napfordulóhoz illesztve), a védikus a valódi csillagképeken alapuló sziderikus zodiákust. A kínai asztrológia viszont a holdévvel operál és 12 éves ciklusokra bontja a sorsot (év, hónap, nap, óra hosszon).

• Fókuszpontok – személyiség vs. karma vs. ciklus: Nyugaton a hangsúly a személyiség, az identitás pszichológiai oldalán van. A Napjegy és a teljes horoszkóp feltárja a belső hajtóerőket és személyes motivációkat. Ezzel szemben a védikus asztrológia különösen a karma és szellemi fejlődés irányát vizsgálja: életfeladatainkra, múltbéli okokra és jóslatokra koncentrál. A kínai hagyomány inkább a ciklikus egyensúlyra és harmóniára épít: az évek és elemek kölcsönhatásai mentén az egyén és közösség viszonyát kutatja. Röviden: "A védikus asztrológia a karmikus feladatokra és előretekintésre, fejlődésre fókuszál, a nyugati a személyiségre és pszichológiára, mint alapvető adottságokra, a kínai pedig a ciklikus életmódra, az egyensúlyra helyezi a hangsúlyt".

• Személyiségábrázolás: Nyugaton a születési horoszkóp a teljes személyiséget térképezi, beleértve az egyén önmagához és másokhoz való viszonyulását (aszcenens, házak, planéták). Védikusan a személyiség mélyebb lélektani vonásait a Hold jegye és a Ráhu–Kétu tengely árnyalja (utóbbi a karmikus fejlődési ívet jelezve). Kínai oldalról a BaZi főleg a Nap-pillér szerint definiálja az "önelemet", ami a személyiség esszenciáját szimbolizálja. Míg a nyugati rendszert a komplex bolygóállások szövevényes hálója jellemzi, a kínai asztrológia inkább egyszerűbb jegyeket és elemeket (állat+jellemző elem) jegyez meg, miközben a BaZi rendszerében összességében szintén elég részletes írástudást kínál.

• Életszakaszok és időkezelés: A nyugati asztrológusok a bolygótranzitokat és progressziókat vizsgálják egy-egy adott időszakban. A védikus elemzésben a Dashák (bolygóidőszakok) és tranzitok jelölik ki, mikor aktiválódnak bizonyos karmák. A kínai rendszerben a szerencseoszlopok (dekádok) felfedik a tanulnivalókat az életünk évtizedeiben.

• Egyéb eszközök: Érdemes megemlíteni, hogy a nyugati és védikus rendszerek mindketten használnak holdcsomópontokat a karmára utaló jeleként. A védikus Ráhu–Kétu tengely közvetlenül a múlt–jövő lelki ciklust jeleníti meg, a nyugati szakirodalomban pedig a Holdcsomópontokat gyakran társítják karmatanokkal (például a délcsomópont a leszálló karmát). A kínai asztrológia ezzel szemben nem a lélekvándorlásról, hanem inkább az öröklött tehetségekről, sorsszerű adottságokról és az életben megválasztott utakról beszél.

Összességében látható, hogy a három rendszer többnyire hasonló célt szolgál (önismeret, életvezetési útmutatás), de eltérő szemszögből: a nyugati jellemábrázoló-pszichológia, a védikus a karmikus-spirituális, a kínai pedig a ciklikus-holisztikus megközelítést erősíti.

A három rendszer együttes ereje: holisztikus önismeret

Amikor több asztrológiai rendszert ötvözünk, sokszor árnyaltabb és gazdagabb képet kapunk önmagunkról, mint egyetlen rendszerből. Egyes asztrológusok szerint "nyugati és védikus asztrológia használata a múltbeli hagyományokat és a mai életvezetési szempontokat egyaránt megmutatja". Ezáltal "mindent kihozhatunk egy-egy élethelyzetből, és pontosabban láthatjuk, milyen energiacsomópontokban élünk". Hasonlóképpen, a kínai és nyugati rendszerek "együttes alkalmazása teljesebb képet ad a személyiségdinamikáról és kompatibilitásról" – például egy párkapcsolat leírásánál a nyugati elemzés a bolygóhelyzeteket veszi alapul, míg a kínai hozzáteszi az állatövi jegyeket és elemharmóniákat. 

A három rendszer előnyei közösen például:

• Gazdagabb önismeret: A nyugati pszichológiai mélység együttesen a védikus karmaszempontokkal és a kínai típuselméletekkel átfogóbb képet ad rólunk, mint mindegyik külön-külön. Ha pl. egy jellemfejlődési motívum mindhárom rendszerben megjelenik, az erős megerősítést kap.

• Problémamegoldás több szinten: Egy konkrét kérdéshez más-más aspektusokat nyithatunk meg. Például a karrierépítésnél a nyugati horoszkópban a 10. ház jelzi a hivatást, a védikus Dashák megsúgják a megfelelő időpontokat, míg a kínai szerencseoszlopok megmutathatják, hogy egy-egy évtizedben merre sodor minket az élet (karrier)energia.

• Növekvő rugalmasság: Ha az egyik rendszer szerint nehéznek tűnik valami (pl. nyugati horoszkópban hátráló bolygók), a másik rendszer pozitív lehetőségeket is jelezhet (pl. kínai elemalkalmazkodás, védikus gyógyító módszerek). Így mindig találunk perspektívát az "energia kezelésére".

• Empirikus tesztek: Egyes modern asztrológusok azt is vizsgálják, hogy a transzcendentális, kínai és védikus előrejelzések között van-e összefüggés. Bár ez még kutatások tárgya, akad olyan felvetés, hogy "mély korrelációk vannak a kínai és nyugati/védikus tranzitok között, még ha ezeket részleteiben nem is tanulmányozták alaposan" (egy Instagram bejegyzés szerint).

Vegyünk egy gyakorlati példát: Képzeljünk el egy párt, ahol az egyik fél nyugati Kos jegyű, de kínai éve szerint Sárkány, míg a másik Bak, amely kínai képzettség szerint Nyúl. A nyugati rendszerből annyit látunk: Kos és Bak nehezebb párosítás, ellentétes jegyek (dinamikus kontra földelem). Azonban ha hozzátesszük a kínai nézőpontot: a Kos-Sárkányt a merészség és nagyszívűség jellemzi, a Bak-Nyulat pedig a diplomácia és türelem. Így az "ellentét" kiegyensúlyozódik: a Sárkány bátorságát a Nyúl higgadt bölcsessége kiegészíti. Az ilyen több-rendszeres megközelítés gyakran rejtett harmóniákat is feltár, amit egyetlen nézőpont kihagyott volna.

Ezért ha összevontan használjuk a rendszereket, a gyakorló sokoldalúbb képet kap: egyszerre nyomon követi a pszichológiai mintázatokat, a karmikus feladatokat és a kollektív ciklusokat. Az astro-guru Anne Beversdorf szavaival: "amikor látjuk, hogy a két fő asztrológiai rendszer értelmezései hol fednek át és hogyan hatnak egymásra, az hozzátesz a nagy képhez". Vagyis: egyszerre látunk "ezt is" és "azt is", nem kell választani.

Mikor melyik rendszer segíthet?

Az alkalmazás során érdemes figyelembe venni, milyen kérdésre keresünk választ, és ennek megfelelően a legalkalmasabb rendszert használni, vagy épp többet párhuzamosan. Néhány példán keresztül:

• Önmagunk mélyebb megismerése: Amikor személyiségjegyeink, belső motivációink (pl. párkapcsolati viselkedés, életcél) érdekelnek, a nyugati asztrológia az elsődleges. A Napjegy, aszcendens és a személyes horoszkóp összetett elemzése ad pszichológiai meglátásokat. A kínai nézőpont az alap "karakterálmot", az állatjegyet és önelemet adja hozzá – így az emberi típusokat másképp is "besorolhatjuk" (pl. szociális Nyúl vs domináns Sárkány).

• Karmikus életfeladatok: Ha az az égető kérdésünk, hogy "mi az életcélom?" vagy "milyen leckéket kell megtanulnom?", a védikus asztrológia adhat választ. Itt a Horoszkóp Ráhu–Kétu tengelye és a Dashák mutatják a lélek útját és feladatát. A nyugati asztrológia is beszélhet karmáról (pl. a Holdcsomópontokkal), de a védikus sokkal hangsúlyosabb. A kínai rendszer szintén foglalkozik sorssal (pl. Ming, Földi Ág), de inkább a kollektív ritmusokat, nem a személyes előző életeket jelöli meg.

• Ciklusok, lehetőségek és időzítés: Döntések, életfordulók idején érdemes megnézni a tranzitokat vagy a dashákat/kínai szerencseoszlopokat. Ha például karrierváltásban gondolkodunk, a védikus dashák pontosabb éveket mondhatnak meg, míg a kínai asztrológia évtizedes szerencseoszlopaira figyelve azt láthatjuk, hogy a következő tíz év mely területekre hoz tanulnivalót. Ha párkapcsolati dinamika érdekes, a nyugati szinasztria (két horoszkóp kölcsönhatása) és a kínai jegyösszevetés (pl. mely állatok jól megférnek) kiegészítik egymást.

• Életszakaszok és egészség: A kínai asztrológia különösen erős a hosszú életszakaszok felosztásában (szerencseoszlopok, BaZi), ami miatt például egészségügyi vagy generációs kérdésekben fontos lehet. A nyugati asztrológia szintén rendelkezik időfelbontással (életciklusok a tranzitokban, dasa-analógia pl. pszichoszociális modellek), de más elv szerint. Ha valaki arra kíváncsi, milyen "nagy korszakokon" megy keresztül (és mik a tanítások), mindhárom rendszer nyújthat támpontot: védikus dasa, kínai 10 éves oszlop, nyugati nagy szögkapcsolatok (pl. Szaturnusz-tranzitok) egyaránt informálnak.

Nincsen tehát kőbevésett szabály, de általános irányelvek alapján érdemes kombinálni a felszínes és mélyebb megközelítést. Ha mély önmegértést keresünk (pszichológiai lélektani szinten), nyugati és kínai személyiségjegyek jöhetnek szóba. Ha karrier- és életút-tanács kell, a védikus időzítek, majd a nyugati időszakok (Saturnus, Jupiter ciklusok) és a kínai szerencseoszlopok vizsgálata együtt adja meg a legtöbb információt. A fontos, hogy tudjuk: bármelyik rendszer is vezérel éppen, "szabad akaratunk van a körülményeinkkel való küzdelemben" – ahogy egyik szerző fogalmazott, sors és szabad akarat együtt létezik. A kulcs az, hogy ezek a rendszerek tanácsadó eszközök, nem determinisztikus verdiktumok; céljuk, hogy rávilágítsanak a lehetőségeinkre és felkészítsenek a választásainkra.

Összegzés: nyitottság és önismeret

Az asztrológia különböző hagyományai eltérő nyelven, de ugyanazzal a céllal beszélnek: az emberi élet mintázatainak feltérképezésével elősegítik az önismeretet és a bölcs döntéshozatalt. A nyugati rendszer a psziché rétegeit kutatja, a védikus a karmikus küldetéseket, a kínai pedig a környezeti-ciklikus összefüggéseket. Mindhárom nézőpontból származó ismeretek együtt egy holisztikusabb világképet adnak – mintha három különböző irányból néznénk ugyanarra az emlékműre és mindhárom képféllel többet látnánk belőle.

Természetesen a modern tudomány ezt a rendszert nem tudja teljesen igazolni, ám filozófiai megközelítésben épp azért nem tudja, mert "analógiákon keresztül" dolgozik, nem direkt oksági modellekkel. Sok embernek mégis adhat értékes gondolatokat: hiszen végső soron minden rendszer rámutat arra, hogy dolgok összefüggenek – és rajtunk múlik, hogyan építjük be ezt az ismeretet az életünkbe. A asztrológia mint önismereti térkép nem kőbe vésett sorskönyv, hanem inkább egy útmutató, hogy magunkhoz és a világhoz való viszonyunkat tudatosabban alakítsuk.

(Úgyhogy, kedves olvasó, ha legközelebb felnézel az égre, gondolj arra: lehet, hogy a Te személyes történeted kulcsait rejtik a csillagok – de végül Te írod meg a fejezeteket. Vegyük hát kezünkbe az égi térképet, és járjunk körbe minden ösvényt, amit kínál!)